Találtam egy jó cikket. nem is kommentálom, önmagáért beszél.

a címben először mást írtam, aztán finomítottam. tekintettel vagyok az érzékeny lelkekre. :)

 

ksatriya meginvitált egy játékra. írjam le az elmúlt évem 5 legfontosabb könyv címét, és kérjek fel erre másik öt számomra fontos embert is.

amikor végiggondoltam, mit is olvastam tavaly, először elszörnyedtem. a szépirodalom iszonyúan alulreprezentált a listámban. pedagógia, pedagógia, aztán száraz közgazdaságtan (brrrrr), néprajz (ez szívemnek kedves), mezőgazdasági ismeretek, aztán megint a szakma. ami nem baj, csak nem helyes. kell a szívnek is a táplálék.

tehát a listám a következő:

Benedek István: Csavargás az Alpokban

papírgyűjtéskor kukáztam vissza, több társával együtt. valaki megunhatta, hát kidobta. én meg boldogan megmentettem. és nosztalgiáztam. még főiskolás koromban olvastam, a "benedek istván korszakomban". akkor minden könyvét felkutattam. legnagyobb hatással az Aranyketrec volt rám. azt hiszem, újra leveszem a polcról.

Eszterházy Péter: Semmi művészet

ehhez semmi magyarázat nem szükséges. megláttam, megvettem. és nem bántam meg.

Vavyan Fable: Ki feküdt az ágyamban?

nagyon szeretem a szerző minden könyvét. fordulatos történetek, annyi humorral, hogy a legmélyebb depresszión is átsegítenek. és ami a döbbenetes, olyan, józan ésszel el sem képzelhető történeteket ír le, amelyek mostanában még a hétpróbás bulvársajtónál is kiütik a biztosítékot. csak ami nála kitalált (?) történet, az napjaink vezető híre. félelmetes.

Az iskola dolga  Virtuális nevelésügyi kongresszus az OFOE honlapján    2007. november - 2008. június virtuális kongresszus

ez a kiadvány nyomtatott formája az OFOE-n zajló nagyszerű eseménynek. végig követtem, időnként kommenteltem is az írásokat, de leírva, összefűzve mégis más. ha el voltam/vagyok kenődve, nem tetszik, ahogy alakulnak a dolgok, itt olyan kollégákat olvashatok, akik visszaadják a hitemet.

az utolsó könyv nem is könyv a szó klasszikus jelentése szerint. MAGYAR HAIKU KÖLTŐK

nagyon szeretek itt bóklászni. a jógán keresztül jutottam el ezekhez a versekhez. nem is versek ezek, némelyik festmény, vagy érzés, hangulat,  de mindenképpen gondolkodásra késztet. az ember keresget, aztán szíven üti egy sor, és újraolvassa, elmélázik felette, és helyrezökken a világ.

legutóbb ez talált utat hozzám:

 

 

kedves kolléganőm, Erika munkabírása, szakmai tudása lenyűgöző. aki ellátogat a honlapjára, maga is meggyőződhet róla.

Tamás igazi "gyűjtő", és nagy alien rajongó.

Gabcsi feltöltődni járok hozzá

István szeretem, ahogy ír. bár mostanában lusta :(

Hajdusógor csak így ismerem, nemrég fedeztem fel a kolléga blogját. a stílusa alapján nagyon kíváncsi vagyok az olvasmányélményeire is.

nem kommentálom, csak idézek belőle:

 

"Magyarországon ma elfogadhatatlanul alacsony a társadalmi mobilitás, mint akár száz éve volt. Annak az esélye, hogy egy szegény gyerek polgári életpályára léphessen, ma szinte alacsonyabb, mint száz éve volt. Igaz, annak idején a kis Arany Jánosnak se volt nagy esélye a fölemelkedésre. Egy isten háta mögötti faluban született, szerény körülmények között élő családban. De volt egy olyan tanítója, aki kézen fogta és elvitte a debreceni kollégiumba. És annak idején gyerekek ezrei kezdtek így felfelé lépegetni a társadalmi létrán. Az 1930-as években is nagyobb volt a mobilitás, mint most.

A Kádár-rendszer sok súlyos és maradandó kárt tett az országban, de az kétségtelen, hogy a hetvenes-nyolcvanas években százezrek emelkedtek ki a proletár vagy paraszt-proletár létből és jutottak fel egy kispolgári-polgári szintre. Felnőtt egy első generációs szakértelmiség is. 1989 után a helyzet rosszabbodott. Gazsó Ferenc vizsgálatai kimutatták, hogy például a Budapesti Műszaki Egyetemen voltak olyan évfolyamok, amelyekben egyetlenegy első generációs gyerek sem volt. Pedig önsorsromboló az a társadalom, amely nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy a társadalom minden rétegéből, mélyrétegeiből is felszínre hozza a tehetségeket. Az utóbbi egy-két évben szerencsére - Csermely Péter s mások hősies erőfeszítésének köszönhetően - már elindult néhány kiváló tehetséggondozó program."

 

a teljes cikk elolvasható: http://www.hirszerzo.hu/cikk.hankiss_elemer_magyarorszag_megalazott_orszag.92318.html